A versenyszám megmutatja, hogy a projektek tartalma és menedzselése hogyan csökkenti radikálisan a negatív környezeti hatások felmerülésének esélyét. Ez magában foglalja a házak elemeinek gyártási folyamatát, az építkezést, a prototípusok működését és potenciális utóéletüket.
A csapatok a prototípusok műszaki elemeit a szentendrei működéshez igazították. Ugyanakkor az épületek értékelése összehasonlító elemzést is tartalmaz a helyi viszonyok között létező hasonló lakóépületekkel és éves kalkulációkkal.
A fenntarthatóság versenyszám ‘általános megközelítése’ megmutatja hogyan értelmezik a csapatok a ‘fenntartható épített környezet’ koncepcióját. A tervezési stratégiák arra adnak választ, hogy városi és lakókörnyezeti szinten hogyan járulnak hozzá a sűrítési megoldások a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatósághoz a saját környezetükben pl. hőmérséklet csökkentése, megfizethető otthonok. Szintén kiemelt figyelmet kap, hogy a lakhatással összhangban az alacsony környezetterhelésű tömegközlekedési stratégiák hogyan javítják a helyi és globális energiahatékonyságot.
A csapatok bemutatják a szerkezet gyártását, újrahasznosítási lehetőségeit és adaptálhatóságát a a jövő technológiái felé, valamint a hatékony fenntartás kérdéseit. Az iparosítás életképességét az energiafogyasztás, háztartási hulladéktermelés, vízfogyasztás, kivitelezési idő, szociális és gazdasági aspektusok határozzák meg. A bioklimatikus passzív és hibrid stratégiák (nyílászárók, nappali fény használata, fűtés és hűtés) létfontosságúak. A HVAC, melegvíz- és világítás rendszerek és berendezések kiválasztása az energiahatékonyságuk szempontjából kerül értékelésre. Az aktív stratégiák és rendszerek a hidrotermikus és mesterséges világítás hatékonyságát, valamint az akusztikus teljesítményt és a levegő minőségét javítják. A cél az energiafogyasztás minimalizálása.
A ‘Cirkularitás’ aspektus a termékek, szolgáltatások és felhasználási stratégiák, valamint hulladék-ciklusok rendszerszintű újragondolását szorgalmazza a fogyasztás csökkentése és a negatív hatások minimalizálása érdekében. A csapatok megtervezik a hulladékgazdálkodásukat is a kivitelezés, működtetés és bontás során. Az életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment, LCA) értékeli, hogy mennyire minősülnek ‘zöldnek’ (megújulónak, újrahasznosíthatónak, újrahasználhatónak) a választott anyagok és hogyan befolyásolják a megtermelt energia mennyiségét, a szén-dioxid és egyéb szennyező anyagok kibocsátását, az ellenállóságot és a karbantartási igényt. Pl. a napelemek működési ideje ki kell termelje az előállításuk környezeti költségeit. Az értékelésbe beletartozik még a vízháztartás is: megtakarítás, összegyűjtés, védelem, tisztítás és újrafelhasználás. A cirkularitás tekintetében a zsűri azokat a kezdeményezéseket keresi, amelyek gazdasági, természeti és társadalmi vonatkozásban is értéket teremtenek a megújuló enerigiaforrásokra való áttérést szorgalmazva.
A csapatok bepillantást engednek azokba a részletekbe, amelyekkel épületük versenybe száll a ‘Világ Legfenntarthatóbb Lakóháza’ címért. A látogatók olyan izgalmas és látványos megoldásokat tekinthetnek meg, amik az épület megvalósításának társadalmi aspektusát emelik ki, például házi zöldségtermesztés (zöldfalak, téralkotó üvegházak).
